centrális épület, központos épület: épülettípus, melynek fő tengelyei egy pontban találkoznak. - Alaprajza →kör, 4 ill. sokszög. Vsz. K-ről származik, s lakóháztól szakrális épületekig minden változatban alkalmazták. Kupolával fedték, a lit. épületeket rendszerint →apszissal látták el. Legszebb példája a Hagia Szophia Konstantinápolyban. **
Onasch 1980:380.
A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.